Történelem

A falu történelméből

Hosszú évekig azt hitték az emberek, hogy községünk területe a 9. századig lakatlan volt, ám írásos forrásaink ezt megcáfolják. Legrégebbi leleteink a neolit korból származnak, de az archeológiai feltárások bronzkori, római kori, nagymoráviai és középkori leletekről is beszámolnak.

1138

Első írásos emlék

Bozitha, Bosica, Bozita, Bocita, Bozete, Buzita, Buzica – községünk nevei az évszázadok alatt. Községünk neve előszür 1138-ban jelenik meg Bozetével kapcsolatosan, aki Fancsal nádor apja volt, s 1100 körül élt Újvár megyében, melyet később Abaújnak neveztek át.

1300

Abaúj vármyegye ülései

Az írásos emlékekből kiderül, hogy Buzitát a tatárjárás tönkretette, ám az 1300-as években többízben is üléstek itt Abaúj vármegye elöljárói,
ami növelte a község jelentőségét. Nemsokkal később a falu földesurak kezébe került, melyek közül a legjelentősebb az Aba nemzetségből származó Kardos család volt.

1427

Kardos földesurak

1427-ben Buzita még Kardos István földesúr tulajdonában volt, de 1459-ben már Kardos Mihály birtokába tartozott. Kardos Mihály azonban Mátyás királynál kegyvesztett lett, s elvesztette birtokait. A király a tulajdonokat Magyar Balázsnak ajándékozta.

1555

További tulajdonosok

1555-ben a falu tulajdonosai közé tartozik Horváth György és a Bécz család is. A 17. század említésre méltó nemesi családja a Szentimrey család volt.

1851

Híres földrajztudós írása


Az ismert földrajztudós, Fényes Elek, aki 1807-ben született, így jellemezte a községet: „Buzitha magyar falu Abaúj vármegyében, Kassához 4 órányira, felemelkedett helyen a Kanyapta mocsár mellett. Szántófölde meglehetős, erdeje derék, vizimalma van, de ivóvize rossz. Földesurai Szentimrey, Korponay, Pongrácz, Szedmayer.

1914

1. világháború

Az első világháború szomorúságot és szenvedést hozott a falusiak életébe. A harcmezőn 34 lakos vesztette életét. 1918 után Buzita a Csehszlovák Köztársaság részévé vált, és határmenti település lévén területeinek felét elvesztette.

1919

A Vörös Hadsereg megtámadása

Njar 1919 tavaszán községünket megtámadta a Kun bolsevik Vörös Hadsereg, akik két hétig tartózkodtak Buzitán. A támadás során 13 helybéli hunyt el. A lakosok élete nem változtt, többségük földműveléssel foglalkozott. A községben létrejött az Önkéntes Tűzoltóegylet, amelynek híres fúvószenekara is volt.

1938

Magyarországhoz való visszacsatolás

1938-ban a falu ismét Magyarország része lett.

1939

2. világháború

A második világháború ismét szenvedést, szegénységet és gazdasági visszaesést jelentett a község számára. Hat hétig állt a front a Kanyapta mentén. A harcmezőkön 36 lakos vesztette életét, míg a front alatt 10 ember halt meg.

1945

Háború utáni évek

A nyugalom az 1945-ös évek alatt sem tért vissza a faluba. A község magyar nyemzetiségű lakosait megfosztották jogaiktól, és a magyar iskolát és óvodát bezáratták. A községből nyolc családot telepítettek ki.

1948

A falu nevének változása

1948-ban a viszonyok javultak és a falu neve Buzicára változott

1949

Államosítás

Megalakultak a helyi szervezetek.

1957

A falu villamosítása

1957-ben befejeződött a község elektromos árammal való ellátása. A faluban beindult a családi házak építése, és a falu arculata jelentősen megváltozott.

Közzétett 11. április 2021.
Szerkesztett 13. július 2021.