A falu történelméből
Hosszú évekig azt hitték az emberek, hogy községünk területe a 9. századig lakatlan volt, ám írásos forrásaink ezt megcáfolják. Legrégebbi leleteink a neolit korból származnak, de az archeológiai feltárások bronzkori, római kori, nagymoráviai és középkori leletekről is beszámolnak.
1138
Első írásos emlék
Bozitha, Bosica, Bozita, Bocita, Bozete, Buzita, Buzica – községünk nevei az évszázadok alatt. Községünk neve előszür 1138-ban jelenik meg Bozetével kapcsolatosan, aki Fancsal nádor apja volt, s 1100 körül élt Újvár megyében, melyet később Abaújnak neveztek át.
1300
Abaúj vármyegye ülései
Az írásos emlékekből kiderül, hogy Buzitát a tatárjárás tönkretette, ám az 1300-as években többízben is üléstek itt Abaúj vármegye elöljárói,
ami növelte a község jelentőségét. Nemsokkal később a falu földesurak kezébe került, melyek közül a legjelentősebb az Aba nemzetségből származó Kardos család volt.
1427
Kardos földesurak
1427-ben Buzita még Kardos István földesúr tulajdonában volt, de 1459-ben már Kardos Mihály birtokába tartozott. Kardos Mihály azonban Mátyás királynál kegyvesztett lett, s elvesztette birtokait. A király a tulajdonokat Magyar Balázsnak ajándékozta.
1555
További tulajdonosok
1555-ben a falu tulajdonosai közé tartozik Horváth György és a Bécz család is. A 17. század említésre méltó nemesi családja a Szentimrey család volt.
1851
Híres földrajztudós írása
Az ismert földrajztudós, Fényes Elek, aki 1807-ben született, így jellemezte a községet: „Buzitha magyar falu Abaúj vármegyében, Kassához 4 órányira, felemelkedett helyen a Kanyapta mocsár mellett. Szántófölde meglehetős, erdeje derék, vizimalma van, de ivóvize rossz. Földesurai Szentimrey, Korponay, Pongrácz, Szedmayer.
1914
1. világháború
Az első világháború szomorúságot és szenvedést hozott a falusiak életébe. A harcmezőn 34 lakos vesztette életét. 1918 után Buzita a Csehszlovák Köztársaság részévé vált, és határmenti település lévén területeinek felét elvesztette.
1919
A Vörös Hadsereg megtámadása
Njar 1919 tavaszán községünket megtámadta a Kun bolsevik Vörös Hadsereg, akik két hétig tartózkodtak Buzitán. A támadás során 13 helybéli hunyt el. A lakosok élete nem változtt, többségük földműveléssel foglalkozott. A községben létrejött az Önkéntes Tűzoltóegylet, amelynek híres fúvószenekara is volt.
1938
Magyarországhoz való visszacsatolás
1938-ban a falu ismét Magyarország része lett.
1939
2. világháború
A második világháború ismét szenvedést, szegénységet és gazdasági visszaesést jelentett a község számára. Hat hétig állt a front a Kanyapta mentén. A harcmezőkön 36 lakos vesztette életét, míg a front alatt 10 ember halt meg.
1945
Háború utáni évek
A nyugalom az 1945-ös évek alatt sem tért vissza a faluba. A község magyar nyemzetiségű lakosait megfosztották jogaiktól, és a magyar iskolát és óvodát bezáratták. A községből nyolc családot telepítettek ki.
1948
A falu nevének változása
1948-ban a viszonyok javultak és a falu neve Buzicára változott
1949
Államosítás
Megalakultak a helyi szervezetek.
1957
A falu villamosítása
1957-ben befejeződött a község elektromos árammal való ellátása. A faluban beindult a családi házak építése, és a falu arculata jelentősen megváltozott.