A község legrégibb műemléke a Szent Mártonnak szentelt templom volt, amely a régi temető dombjának nyugati lejtőjén állt. Egy 1279-ből származó okiratban tesznek róla említést. Egy 1526-os okiratban az áll, hogy újból felépítették a kéttornyú fatemplomot, amelyet később szélvihar döntött romba.

1786-ban egy újabb templom építéséhez kezdtek a helyiek. A Szent Kereszt Felmagasztalása római katolikus templom klasszicista stílusban a barokk elemeit felhasználva épült Bárczy Imre és neje, Lánczy Zsuzsanna, támogatásával. A templom építését gróf Keglevich József, Szentimrey Pál és Bárczy Anna anyagi támogatásával fejezték be 1797-ben. A templomot 1797. szeptember 14-én szentelték fel.

A református templom építését 1787. március 18-án kezdték el azon a telken, amelyet a Szűcs nemesi család ajándékozott az egyháznak. Az építkezéshez szükséges faanyagot Jász Mihály szemerei földesúr ajánlotta fel.  A templomot 1878. november 25-én szentelték fel, ám 1800 őszén egy tűzvész elpusztította. Az építmény egyhajós, egyszerű teremtemplom szögletes toronnyal. A református templom 2016-ban került felújításra.

Buzita legjelentősebbnek mondható műemléke  a kastély volt, melynek alapjai valószínűleg a középkorból valók. Az első említés 1599-ből való. A 17. század végétől a kúria a Szentimrey család tulajdona. A 18. század közepén barokk stílusban átalakították, a 19. század elején pedig klasszicista stílusúra formálták , s hozzákapcsolt szárnyépülettel bővítették ki kastéllyá. Az épület szép berendezéséről tanúskodik a következő leírás: „Itt van Szentimrey Gellért nagybirtokos régi kastélya, mely már kétszáz évvel ezelőtt is a család birtokában volt. Ódon, nagy, érdekes épület, tágas lakosztályakkal. Sok régi festményt és nyomtatványt találunk itt megőrizve, többek közti egri, lőcsei, bárfai, kassai, nagyszombati, pozsonyi stb. nyomtatványokat a XVI., XVII. és XVIII. századból.“ A kastély a fent említett család tulajdonában volt 1945-ig, utolsó gazdája Szent – Imrey Pál, Abaúj – Torna vármegye alispánja volt. Ezután az állami gazdaság birtokába került. Sajnos a 80-as években a kastély lebontásra került, a sok értékes bútor, festmény és műemlék illetéktelen kezekbe került.

Buzitán és határában sok szakrális műemlék maradt fenn, ezek közül figyelemre méltó a malomkertben található homokkőből készült domborműcsoport. Nepomuki Szent János és Szűz Mária szobrai, közöttük egy homokkő kereszt. 1739-ben, Krasznikvajdai Szentimrey Imre és neje Selyebi Tiszta Anna állíttatta hálából, hogy az 1738-as pestisjárvány megkímélte családjukat, és senki sem esett áldozatául.

2016-tól községünket Szent István szobra díszíti, amelyet Lukács János mővésznek köszönhetünk.

A helyi egyhézközösség weboldalára kattintva pontos információkat kaphatnak az egyházi eseményekrőlhttp://buzica.farnostweb.sk/

Közzétett 11. április 2021.
Szerkesztett 13. július 2021.